Hosszú hetes készülődés, gondolkodás előzte meg az év egyik legszebb,legfontosabb napját, ami ebben az esetben nem a hannuka, hanem nem más mint GP SZÜLINAPJA:) A tervekkel ellentétben nem mentünk egésznapos kószálásra Böpöre,mert a kocsinak más dolga akadt,jött a B terv,miszerint vonattal megyünk Pestre, veszünk zörgős ládafiát (jelen esetben egy egy naaaagy szőrös, cipogó tengerimalacot jelentett volna:D). De reggel ünnepeltünk kedvét szegte az égből unottan potyogó esőszemek látványa..amit azért nem értek mert hát TENGERImalac..tehát némi köze azért van a vízhez,nem? Én reggel erős elhatározással szívemben, a hónom alá csaptam nagy gonddal elkészített "remekművem" és elindultam a háziorvoshoz, 2 okból is: 1.: Mert az iskola megkezdődött, tehát egy egész napos hiányzás esetén indokolt az igazolás beszerzése, 2.: Mert a 2 hónapja nevelegett torokfaszom még mindig a nyelvemen üldögél..Amikor az orvosnál égeztem, jött az üzenet,hogy: -ebben az esőben gondolom neked sincs nagy kedved sehová sem menni. majd máskor. csók- nah hát ezek után valóban elment kissé a kedvem a dologtól..de hát haza jöttem és egy fél nap alatt megbeszéltük a dolgot. Jött a C terv. Este lejön kocsival. Gyanútlanul üldögélek a szobámban, aztán hogy,hogy nem,de jött a telefon este 8 körül, h 7 percem van elkészülni, mert már félórája hívogat csak nem veszem fel (még most sem értem,mert a telefon nem jelzett nem fogadott hívást).7 perc az rengeteg idő..normál esetben ennyi időalatt megvakarom a kocka seggem és kiválasztom, h melyik zokni lenne a legoptimálisabb:D De most gyors voltam mint egy gépfegyveres patkányok elől menekülő hörcsög, és összekaptam magam. Ő megérkezett egy hatalmas dobozzal amiben TORTA volt, beszaladtam vele és már indultunk is.Az eső természetesen még mindig szakadt..Dialógus: én:-hová megyünk? ő:-hát erre.. ennyi kérem szépen,így határozza meg egy tengerimalac az útirányt:D Megérkeztünk a zajos Budapestre. Naná,hogy meki, naná hogy torta fél liter tejeskávéval( naná hogy én 6 cukorral ittam:D). Beszélgettünk majd vettünk 2 malacburger menüt 2 lila üvegpohárért,de nem volt csak zöld..GP megállapította, hogy tuti h a lilát ellopták a kis droidok.. Út közben persze megettünk mindent..az én gyomrom nem bírta a megterhelést és intenzíven fájni kezdett, de legalább már az eső nem esett. Nagy volt a csend a haza vezető úton..Pofi azt hitte haldoklom, én pedig biztosvoltam benne:D Megálltunk a ház előtt,illetve a szomsazéd ház előtt és én felköszöntettem Őt, és megajándékoztam a szívem minden szeretetével elkészített képpel:D Látszólag örült neki, de csak mérsékelten.. gondolom nem tudta hova rakni h egy nagy zöld tündérszerű manót rajzoltam neki:D Ölelések sorozata,amiben benne volt minden, de én azért most leírom:
Kedves Pofi!
Szerencsés vagyok,hogy a sors úgy hozta, hogy a barátod lehetek. Ha néha vannak is zökkenők tudd, hogy nagyon szeretlek és hogy te vagy az egyik legfontosabb ember az életemben. Rengeteg dolgot köszönhetek neked, többek között életem egyik legeslegeslegeslegjobb nyarát. Maradj meg mindig mellettem barátomnak, ha teheted, kérlek és:
"Vedd a napot ajándéknak, amit mások pazarolnak Ne vedd magadra, ha semmibe vesznek, nekem mindig AJÁNDÉK VAGY"
