2008.10.07
Ez a nap szerintem valami jó dolog nap az első napja volt. Elkezdtünk járni együtt énekelni tanulni...
Találkozó a Metrónál vonat késés, aztán gyorsan villamos zötykölődés.
18h-ra mentünk, picit elöbb értünk oda de nem is volt baj, volt több idő arra hogy megszok(ja)juk a helyzetet. Én kezdtem el már azért is hogy addig kicsit próbáljon ne izgulni annyira. Aztán jött Hami, nagyon-nagyon izgult, remegés, lábélen állás, remegő félénk hang és a szokásos ilyen tünetek. Aztán egy olyan fél óra után már elmúltak ezek és akkor már tényleg úgy énekelt ahogy kell, a saját hangján. Nekem nagyon meglepő volt néha olyanokat produkált ami nem is az ő hangja hanem valamilyen más énekhang, és ezt nem úgy értem hogy mintha valakit utánoznál, hanem egy ilyen teljesen letisztult szép kerek meleg egész énekhang. Azt tudom hogy nem valami izgalmas le-fel "dó", meg "ré" meg "lá" meg "ha"-zni dehát sajna ez a része annak hogy utána bármit el lehessen énekelni. Aztán utána ittunk egy forró csokit, meg egy kis kávézgatás, utána rohanás a vonathoz másodperceken múlt hogy elértem...
Nagy remélem hogy nagyon sok örömöd lesz még benne, és hogy majd azt fogod mondani hónapok-évek múlva, hogy nagyon örülök hogy elkezdtem és hogy hihetetlen sok értékes dologgal gazdagodtam tőle, örömmel és mindennel ami ezzel jár. Én már látom benned hogy érdemes ezzel foglalkozni, nekem büszkeség vagy most is. :)
