2008.11.06
Ez is hirtelen ötletekről szól, azon napok egyike volt ez amikor haminak nem volt túlságosan jó kedve, olyankor mindig úgy csinálnék valamit, nem jó érzés hogy tudom hogy otthon búslakodik az élet nagy dolgain. Úgyhogy kénytelen volt belemenni abba hogy önző érdekeimet kihasználva láthassam a fejét. Nem volt konkrét elképzelés mi legyen, szal a szokásos, lényeg hogy dumáltunk meg nem otton ül egyedül. Aztán kikötöttünk Gödöllőn az Egyetemnél, ott sétálgattunk, tök véletlenül megettünk egy gyrost meg ittunk sört. Sétáltunk egy nagyot fél gödöllöt körbejártuk, jó kis este volt sztem. Ja közben összefutottunk esztiékkel, akinek az első mondata volt ez: -Neked mekkorák a szemeid!
Kész nah utána. ezen röhögtünk, esztinek tényleg nagyok voltak a szemei. :D
Még a teszkóba is vettünk kaját, de csak mert nem voltunk éhesek, basszus mindig ez a vége sztem egy láthatatlan disznópárizsival vagyunk összekötve, mert amit mi meg tudunk zabálni az nem emberi. Konzervkukorica, perec,puffasztott rizs,só.
Go haza, ölel, pussz.
